Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A szerelemről és a szeretetről

2008.04.24
Erről nem tudok beszélni. Ez létezik bennem. Szerelmes vagyok és szeretek. Egyszerre és egymás után. Ha azt kéred, hogy erről beszéljek, akkor erre még várnod kell.
Azt hiszem a szerelmet soha nem fogom megérteni. Talán megtapasztaltam, talán éppen tapasztalom. A szerelem talán minden dolog alapja. A létezés maga. Talán létezni csak szerelemben lehet igazán.
Nem tudom.
Csak azt tudom, hogy a szeretet egy lehetőség, hogy szerelmes lehessek.
Engem ez vonz.
Ha szerelmes leszek beléd, akkor ez ezért van.
Azért mert megérzem benned azt, amibe szerelembe eshetek.
Hisz olyan gyönyörű vagy. Olyan egyedi, olyan megismételhetetlen.
Lehet, hogy abba kellene hagynom ezt. Lehet, hogy folytatnom kell.
Válaszold meg te. Gondolkodj rajta te. Én inkább érzek tovább.
 
Ha a szeretetet önmagában szeretném megérteni, akkor azt csak rajtad keresztül tehetem meg. Mert ez kettőnk tánca.
Vagy egyszerűen meg kell kérdeznem egy gyereket. Egy önmagát élő gyermeket.
Ő képes megválaszolni a kérdésemet.
Csak helyesen tegyem fel a kérdést, és meg is tudjam fejteni majd a válaszát.
 
Ha a szerelmet, akkor üres vagyok. Üres vagyok, mint egy hegyi levegővel teli palack.
Olyan üres, hogy a hegyi patak vize azonnal kiszoríthatja belőlem a hegyi levegőt.
Csak jönnie kell. Csak úgy, hogy nem is várom, hogy nem is kérem.
Nekem a szerelem önmagam léte.
A szeretet pedig te magad vagy.
 
A szeretet csak a szerelem után következhet. A szerelem meg csak a szeretet után.
Te, ezek egymás kezét fogják? Ölelkeznek ezek?
Nézd, hogy összefonódnak.
Olyan egyek…
 
Ha a szerelemről és a szeretetről egyszerre kérdezel, akkor nem tudok mit mondani…
….csak nézek…rád…
…és kérdezlek tovább.
 
VERS:
„ a szív szavai gyerekesek. A hús szavai elemiek. A szerelem az, hogy az ember egymással állatian bolond lehessen az őrület és a bestialitás minden szabadságával. „

Hamvas

 

2008-10-21Rea: És csak köszönni tudom....de nem menekülnék hanyatt-homlok....méééég nem!

 

2008-11-21 ???: Mindent én vonzok be az életembe. Képzeld el egy homokozó formájában, ahol mindennap azokkal a játékokkal játszom, amit én választok. Ha kell, akkor előkapom a Te formád, és eljátszom veled. Teszek melléd homokvárat, meg szitát, és kisvödröt.

Ha szerelmes akarok lenni, akkor az leszek és kész. Akár kapcsolatban élek, akár nem. Itt nem az épp velem együtt élő személy a kérdés. Ha vele foglalkozom, akkor nem leszek igaz....mert én mindig ott álok mindenki előtt. Én vagyok az első önmagam számára...szerintem. Ha meg nem ,akkor mindenkit becsapok. Mindenek előtt önmagammal kell foglalkoznom, és azzal, hogy miért húztam elő a szerelem formát!

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Semmit?

(DJH, 2009.10.19 20:47)

Ha már észrevetted, mitöbb, megélted/megéled, az már nem semmi... szerintem...:)

Guinevere

(Csab, 2009.10.19 08:59)

Juj....ez fincsi :DDD
Bár én kitáÁágítom...magamban...
...nekem vhogy tovább terjed az egyénnél.
Vhogy ez olyan csodás dolog. Szerintem meglelhető mindenben. Fűben, fában, mozdulatban, rezdülésben.
De persze legelőször Önmagamban lelhető fel...és ez a legcsodásabb dolog benne, hisz önmagamtól részese vagyok vmi kozmikusan rendezett egységnek.
...és nem tettem hozzá semmit:D

Guinevere szerint:

(DJH, 2009.10.18 19:26)

A szerelem időtálló elv, amelynek a lényege az elmerülés egy másik emberi lényben megnyilvánuló isteniben. A szerelem játékosság is, a tavasz, a virágok és egy új élet előhírnöke. Ám nem kell párkapcsolatban élned ahhoz, hogy megidézd a szerelmet. A szerelem az univerzum életereje, egy mindent megérő cél.

????

(nemakaromhogymegjelenjenanevem, 2008.11.21 20:20)

A szerelem jön. Nem lehet neki parancsolni. Állat jó. De hogy éled meg, ha kapcsolatban élsz? Ha nem akarsz mindent elvesziteni? Ha viszont nem éled meg, akkor egy nagy hiányérzet marad benned életed végéig, ami akár meg is keseritheti a hátralevő életed. Az, akivel élsz, mindenképp sérül, ha megéled a szerelmedet, ha nem.

......

(Rea, 2008.10.21 15:40)

"Az élet egy nagy szerepjáték. Mindannyian játsszuk az általunk választott karaktert, és csak egy dolog van ami kizökkenthet minket a szerepünkből, s az nem más, mint a szerelem. Mikor jön valaki, aki az első perctől kezdve átlát rajtunk, az ő szemében az álarcunk lehull és megsemmisül. Csupán az igazi énünk érvényesül, ha akarjuk, ha nem, és ez az, ami néha annyira megrémít minket, hogy legszívesebben hanyatt-homlok menekülnénk, de hamarosan rájövünk, hogy e nélkül nincs értelme az életünknek."

abigel1970@freemail.hu

(Abigél, 2008.10.18 10:02)

Van egy barátom, aki feltétel nélkül és végtelenül szeret mindenkit. Szeretnéd megismerni?