Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Egy Főnixről

2008.04.17
Ma leültem Szilvivel beszélgetni.
Valamit kinyitott bennem.
Egy ajtót találtam általa.
Egy olyan ajtót találtam, amit eddig egyáltalán nem is éreztem, nem láttam.
Olyan érzés volt, mint mikor találsz egy régi kulcsot, de nem tudod, hogy milyen ajtóhoz tartozik, mit nyit.
Szilvi egy ajtó, számomra. Aki önmagában amúgy egy igazi Főnix.
Nem biztos, hogy valóban tudja, hogy az, de ő is annak vallja magát. Pedig Főnix, nagyon is.
Azt hiszem éppen most születik meg. Szüksége van támogatásra, és ezért találkoztunk.
Lehet, hogy holnap már nem is lesz itt, mert villámgyorsan összerakja a dolgokat.
Felnő, és már repül is. Elszáll, tovatűnik.
Ő születik, én meg át kell, hogy adjam a bizonyosságomat, azt ,hogy a lét mindegyikünkről gondoskodik. Azt érzem, hogy ez biztos el kell mondanom, át kell adnom neki.
Látom a szemében a tisztaságot, egyenességet és szeretetet.
Picit most is él bennem a régi kérdés, hogy miért érzek meg mindenkit azonnal. Miért találom meg a legbelső vágyait, félelmeit valakinek?
Közben meg érzem azt a teljességet, ami önmaga.
Egy egészet látok, és kis részeket érzek.
Látom a teljességét, az egységét, önmagát, és megtapasztalom a jelenét, mint szeleteket. Amikor szét van esve, küzd és harcol.
Ahogy ezt talán valaki más rajtam, bennem látja, érzi.
 
Szóval ő elhozta számomra a lehetőséget, hogy ne a részleteket, hanem az egészet adjam át a többieknek.
Közben pedig másképp szeressek, mint eddig. Mert én is bezártam magam.
Jáj!
Kinyitott!
Ő meg engem szabadított fel, ki.
Átléptetett egy másik dimenzióba.
Megint változtam, most általa. Köszönöm!
 
Mikor megéreztem, hogy miképp él egy Főnix, megijedtem.
Valóban megijedtem. Rájöttem, hogy még inkább élni szeretnék. Teljesen, élettel telíteni meg a szabadon hagyott perceket. Van, aki azt mondja, hogy már ez is sok. Én azt mondom, hogy a java még csak most jön. Nem tevékeny élni vágyás van bennem, hanem sokkal inkább a spontán reakciók, együttlétek, és megélt pillanatok. Az egyedül érzésének határtalan boldogsága.
Ebben a világban ez a csoda, a csúcs…ha egyedül tudsz lenni.
Ha mersz magad lenni. Lenni!
Köszönöm!
 
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.